Az elmúlt 14 évadban már jó néhány biztonsági őr (és rendőr) lagziját volt szerencsém megcsinálni. Az ember általában biztonságban érzi magát a lagzikon, mert ez amúgy sem egy rizikós műfaj, 14 év alatt két verekedéshez volt szerencsém, ami már majdnem a statisztikai hibahatár környékén van. Ha viszont a vőlegény is security guard, akkor a biztonságérzet már-már fokozhatatlan.
TASR illusztrációs felvétel
Ez ifjú pár lagziját azt hittem, hogy az utolsó napos szombaton fogjuk megülni, de aztán a következő szombat is napos lett. Szal’ elmehetnék meteorológusnak, ők is kb. ilyen megbízhatósággal becsülnek. A menyasszony a megbeszélésen azt javasolta, hogy mivel nem lesz kikérés és búcsúztatás, „csak” fogadás lesz, ne menjek Karcsára, hanem a templomnál kapcsolódjak be az eseményekbe. Na de hát az embernek bele kell érezni a hangulatba, meg a konyhával is egyeztetni kell, így én inkább mégis Karcsára mentem. Béla bátyám, top szakácsaink egyike Várkonyban főzött, a konyhát Mónika és Gabi vitte, ahogy legutóbbi karcsai lagzimban is. A pincér Laci és Valentina volt. Lacival már dolgoztam korábban. A vendégek száma egy baleset miatt némileg csökkent.
A helyszínen beköszöntöttem, illetve mondtam pár instrukciót, majd az állófogadás és az állópálinkázás után nekiindultunk Dunaszerdahelynek. A szertartást Erik atya celebrálta, aki újfent megdicsérte Lórival és Dodival közös szellemi gyermekünket, a Lakadárét. Újfent jól esett. Az egyházfi egy időre a lakodalomban is tiszteletét tette. Szép szokás.
Kint Ren Horen csinált pár csoportképet, ő itt szállt be a történésekbe, majd mi ketten előretörtünk, hátrahagyva a buszt, hogy már a helyszínen várhassuk a vendégsereget.
Az ember általában többször és világosan explikálja, hogy mire lesz szüksége visszajövetelkor. Kicsit kellemetlen, mikor ezt lecsekkolod, és a checklist hiányos. Hisz egyikünknek sem ez az első lagzija, botom…
Az ajtó mellett Danis Iván és Bódis Ernő várt. Az ifjú pár eredetileg Bertók István művész urat rendelte, ő azonban a lagzi előtt sajnálatos módon megbetegedett. Még jó, hogy egy ilyen jó felállást tudott maga helyett küldeni. Iván korábban a Rondóban játszott, szerintem kevesen tudják, hogy Danisnak hívják, a többség úgy emlegeti, hogy „a Rondós Iván”. Az együttes neve így nemesedett vezetéknévvé. Bódis Ernőt még a Hóllósy Band-es korszakából ismerem. A Kis Drahos-integráció előtt, mikor még Adrián szintizett, Drahos mellett ő járt a bandával, klarinétozott. Most alaphangszere mellett gitártudását is megvillantotta. Heába no, a vérében van a muzsika.
A lakodalom folyását némileg nehezítette, hogy nemcsak örömszülők, hanem az örömgyermek is osztozott az ifjú pár boldogságában, azonban még elég kicsi volt, így az anyukának többször is félre kellett vele vonulni. Azaz mindig ellenőrizni kellett a public speechek előtt, hogy éppen a teremben tartózkodik-e, vagy a szeparéban látja el szerelmük gyümölcsét, mert az rohadt kínos, ha az ember kérdést intéz a menyasszonyhoz, aki nincs a teremben. Na de hát ez amúgy is alap. A szakácsok sokszor nem értik, a tál kivitele előtt közvetlenül mért veszek kitekintést még egyszer a terembe. Azért, hogy meggyőződjek róla, tényleg bent vannak-e, mert az, hogy 5 perce, mikor leültettem őket a főasztalhoz, bent voltak, még nem jelent semmit.
Az estét egy menyasszonylopás is színesítette, amelyet a cimborák közvetlenül éjfél előtt követtek el, némileg tolva a menyasszonytáncot. Enélkül szerintem kibírtuk volna, na de hát az én radikálisan menyasszonylopás-ellenes álláspontom közismert, leírtam itt is, és a Lakadárében is szentelünk ennek két fejezetet, az egyiket Dodi írta, a másikat én.
Hazafelé meg akartam állni a várkonyi kultúrban, ahol Lóri és a „Colos” együttes dolgozott, de nem tudtunk kapcsolatot teremteni, az meg policy, hogy más lagzijába nem megyünk be. Mikor visszahívtak, Millennium felé autóztam, és visszafordulni már nem volt kedvem. A Plauterben is dolgozott valaki, már nem emlékszem ki, de mivel az utolsó lagzis hazaútjaim gyakorta a „Házunk előtt bólingató akácfa” című nótát idézték, inkább kitérő nélkül, hazafelé vettem az irányt, társam volt a jól végzett munka öröme.
--------------------------------------------
Készül a Lakadáré utánnyomása. Ha kell belőle, szólj!
Szeretnél tűzijátékot a lagzidra? Itt egy diszkont árú, itt meg egy drágább tűzijáték, de van a kettő között is. A lehetőségek száma végtelen. Keress bátran.
Exkluzív, kézzel készült vendégkönyvek, fotóalbumok, DVD-tokok, meghívók, értesítők Tika Műhelyéből.
Szólj hozzá(m)!