Aki nem tudja, kitől származik a címmé emelt idézet, július 1-jén ne menjen a VOLT Fesztiválra. Május utolsó előtti hétvégéjén magam is Békén jártam. A kistelepülés két lagzis helyszínnel is büszkélkedhet, egyik miatt sem kell szégyenkeznie. Az egyik a Castel, amely a Felvidéki Esküvő csapatának is tagja, és ahol tavaly zártam a szezont, itt elsősorban a kisebb lagzik preferálandók, a másik pedig neki átellenben a kultúrház. Itt jártunk most.
Fedezd fel a kakukktojást a képen
A kultúrház tipikus szocreál épület, atipikus L alakú teremmel, és valószínűleg a higiéniai előírások betartása miatt – hogy külön legyen az előkészítő, meg a főzőhely, meg minden – viszonylag szűkre szabott lehetőségekkel operáló konyhával. A két helyiség tényleg csak falatka, a főszakácsnak séfkéssel a kezében megfordulni szinte már veszélyes. Szal’ respect maximal az itt szombati szak(ács)munkát vállalóknak, ez most éppen Bendík Pista és csapata volt. De nem őket láttam meg először, amikor esernyőm alatt lépdelve, (feleslegesen) csillogósra suvikszolt cipőmmel a tócsákat kerülgetve megközelítettem a szerencsére fedett bejárati részt, hanem Pónya István pincér barátomat, egy malomkeréknyi tálcával a kezében. Mennyi nyugalom töltött el, tudtam, hogy a felszolgálás terén itt már nagy gond nem lehet. Idővel aztán előkerült Menyhárt Attila is, aki bent igazított még valamit. Pista egy malomkeréknyi tálcával a kezében állt. Pedig a vendégek még épp hogy csak szállingóztak. Ezek olyan kis nüanszok, amit csak az oldschool pincérek tudnak… Lásd még Arany János azonos című versét.
Fényképezést igazítunk
Minden menyasszony álma az, hogy az esküvőjén ragyogó, verőfényes idő legyen. Vagy legalább ne essen. Azonban ez nem mindig jön össze. Persze, az ifjú pár szerelmének lángolását az eső nem oltja ki, csak a lehetőségeinket határolja be. Ilyenkor a vőfély fontos szerepe, hogy ezt tudatosíttassa a násznéppel is, mert esőben mindenki egy kicsit el van kámpicsorodva, ami valahol azért a lelkünk mélyén érthető, de ezzel kell együttélni, ebből kell kihozni a maximumot. (A vőfély mint pszichológus címmel Zalka Lóránt barátom írt nagyon értékes fejezetet Lakadáré című könyvünkben.) Ezt most úgy oldottuk, hogy az ifjú pár kocsival ment a 150 méterre levő templomba, míg a násznép, dacolva az esővel, gyalog közelítette meg azt. A kultúrház nagy előnye a tágas előtér, a fedett terasz, és a nagy előkészítő terem (szlovmagyul kumbál), mindegyiknek hasznát vettük az est folyamán.
Ez profi(l)kép!
A lakodalmat állóképre Kovács Gyuri barátom rögzítette. Már a teraszon egy beköszöntővel fogadott. Idén ez már szerencsére a harmadik közös lagzink volt, így az idei szövegekből már megtanult valamennyit. Így van ez a videósokkal. Aztán van, aki szegre is akasztja a kameraállványt, botot fogva a kezébe, mint pl. Nagy Iván kolléga. Hiába, aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.
Aki visszalapoz, találhat hasonlót, minimum Alsószeliből, de máshonnan is
Muzsikált Ürögi László és népi zenekara, azaz a For You. Úgy alakult, hogy előző pénteken is együtt voltunk, egy víg lakadalom közepette. Azért ritkaság, hogy az embernek ilyen rövid időn belül sikerül ilyen jó zenét kifogni. Laci már veterán motoros, még középiskolás korában kezdte, városi legendák szólnak róla, hogyan játszott a függöny mögül, amikor az iskolából valami muki megjelent, egyszer majd ezt is megírjuk. Emlékszem még azokra az időkre, amikor Petivel nyomult, aki Kálmán, így csináltuk jeles vőffy kollégám, Menyhárt József lagziját, az ősködbe veszően régen. Aztán sokáig Miklós Gáborral zenéltek, majd, miután útjaik különváltak, Vontszemű Tosi István baritonja és hegedűje egészíti ki a formációt magas szinten. Az a jó ezekben a még pattintott kőkorszakban kezdődő szakmai kapcsolatokban, hogy már a másik nézését meg a járást látva tudjuk, hogy mit fognak csinálni.
Aki új arc volt, az a Szofi fotó volt Somorjáról.
A teremben száz nép foglalt helyet, akik a nagy létszám ellenére nagyon fegyelmezettek voltak, csak a tombolahúzásnál használtam mikrofont, merthogy ilyen is volt. A program egyébként elég feszes volt, minden szünetre jutott valami, így azt, hogy unatkozott, csak rosszindulattal állíthatja bárki is. Így az este nekünk is nagyon gyorsan eltelt. Négy óra tájban, enyhén szitáló, a 63-ason olykor-olykor felerősödő esőben indultam hazafelé.
=============================================================
Ha tűzijátékot szeretnél a lagzidra (vagy falunapodra, ha van falud:), itt érdemes körülnézni. Újdonság, hogy már lapra szerelve, elvitelre is kérheted.
Tika Műhelyébe főleg a menyasszonyok menjenek, meg aki szép vendégkönyvet meg ilyesmit akar.
A Lakadáré című könyvünk korlátozott számban még kapható. Utána elfogy. A következő könyvbemutatóra június 18-án, Párkányban kerül sor.
És akkor a megoldás:
Szólj hozzá(m)!