Ha bárkitől azt kérdeznéd, mi volt március 5-én, rutinból vágná rá: parlamenti választások voltak Szlovákiában. Rossz válasz! Ez itt a Vőfélyblog, március 5. pedig egy szombati nap volt, így értelemszerűen LAGZI volt március 5-én, mégpedig a második ebben az évadban.
Petike arcán látszik, hogy nehezen dolgozza fel a választási eredményeket, Simit levágta az iPhone
A választásokon született eredmény olyannyira sokkoló volt, illetőleg polgári foglalkozásomból adódóan annyi feladatot rótt rám, hogy alaposan elmaradtam a lakadáré feldolgozásával. Jövő héten Gútán, először az új tulajú Leóban megkezdjük az egyelőre október 22-éig tartó főszezont, így a továbbiakban ezt a vétkes, dokumentatív hanyagságot nem engedhetjük meg magunknak.
Nos. A parlamenti választásokat mindig a házelnök írja ki. A 180/2014-es választási törvény 56. paragrafusának első bekezdése szerint a parlamenti választásokat a házelnök hirdeti ki, legkevesebb 110 nappal az esemény előtt. 110 napon belül tető alá lehet hozni egy törvényes választást, na de vőfélyt hol lehetne már találni ennyi időn belül. Legfeljebb, ha december előtt 110 nappal keresed. Ezért, mikor Peter Pellegrini korábbi házelnök kiírta a választásokat, az én naptáramban bizony már valami egészen más állt:)
Mindig szívesen megyek új helyekre, új eszközökkel. Most például a szertartásnak helyet adó Vajka községet komppal közelítettem meg. Az esztergomi kompozások nekem kimaradtak, életemben egyszer mentem komppal, akkor is Afrikába, szal’ ezt a mocskos, korrupt smeres szemétládák által túlárazott átkelőeszközt most használtam életemben először. Annak ellenére, hogy erős szél fújt, a komp alig hullámzott. Lásd még: Hideg szél fúj, édesanyám, hozza ki a kendőm!
Vagy egy fél órával korábban érkeztem a tetthelyre, az ismeretlenség, és a kompátkelés okán. Ez már túl sok bizonytalansági tényező volt, az óvatosság pedig sosem árt. Inkább fagyoskodtam én a metsző szélben, mint hogy azt mondják: elkésett a vőféNY! Hamarosan Kiss Gábor Gibbó, és Gibbó fia Péter is megérkezett. A szertartás előtt finom csömöri kalácsot és pálinkát osztogattak. Az esküvőre a helyi katolikus templomban került sor, majd kompország katonái félórás várakozás után áthajóztak a másik partra. A somorjai Žitnýt céloztuk meg. Mivel voltak messziről jött vendégek is, a transzfer természetesen nem múlt el a lagzikban már városi legendaszerű „egyszeri eltévedt pár” nélkül. Jelentkezzen az a vőfély, akinek még egyszer sem volt ilyenje:)
A Jednota szakmunkásképzőjének tanvendéglőjében már hangolt a Royal zenekar. A fiúk egy komppal későbbre vártak bennünket, így ők, és a pincérek is meglepődtek némileg, de a helyzetet mindenki jól kezelte. A vendégeket egyébként is el kellett szállásolni, ez is + időt jelentett.
A Royal zenekar régi, jól bevált társam a csallóközi lakodalmas éjszakában. A fiúk folyamatosan képesek a megújulásra, és átlagéletkorukat meghazudtolóan dinamikusak. Szeretek velük dolgozni. Most is gyorsan megtáncoltatták a mintegy 40 főnyi násznépet, akikkel az est folyamán semmi gond nem volt. Fél szemünk azért a választási eredményeket figyelte, de ami a feldolgozást illeti, ezen az éjszakán megbukott a statisztikai hivatal. Még jó, hogy nem mi:)
A násznép, a közeli szálló igézetének engedve, lassanként elszivárgott. Három óra után hosszú vezetéstől, és a kompozástól kimerült csapat maradéka is felállt az asztaloktól, ami számunkra is jelzés volt, hogy le lehet tenni a botot.
--------------------------------------------
A Lakadáré című könyvünkből még van pár darab, ha szeretnél egy eligazító olvasmányt az esküvőszervezés dzsungelében, rendeld meg nálam.
Szólj hozzá(m)!