Február még elég korán van. Az év ezen, legrövidebb hónapjában minden nap szeretnék nektek egy olyan tartalmat hozni, ami segíti a felkészülést. Az esküvők ideje még csak mérsékelten van itt, hisz a népdalból is tudjuk, hogy ha "esik a hó, hull a dara", akkor "fázik a menyasszony fara". Még van idő átgondolni a dolgokat, finomhangolni, reszelgetni.
Egyik fontos szempont a megfelelő fotós kiválasztása, hiszt az ő végtermékét fogod mutogatni az unokáidnak. Ennek pedig két összetevője van: a színvonal és a kémia.
Azaz, a fotós által képviselt művészi színvonal. Ez olyan, mint az intelligencia vagy az erekció, ez látszik. A képeken.
A másik a kémia. Kell, hogy működjön köztetek a kémia. Egyébként minden szolgáltatóval. Mert lehet a fotós Annie Leibovitz is – ő egyébként nem vállal csallóközi lagzikat, én kérek elnézést a művésznőtől –, ha nem tudtok egymásra hangolódni, hogy fogja az öltözködésedet fényképezni...
Van egy korábbi posztom a fotósok közötti vörös óceánról, ha akarod, olvasd el, itt találod. A helyzet azóta csak rosszabb lett.
Természetesen ez egy nagy téma, és megérdemli, hogy külön is foglalkozzunk vele. Ma vasárnap van, hölgyolvasóim egy része bizonyosan a vasárnapi ebédet készíti, főzés közben pedig nem lehet olvasni, így hoztam nektek egy kis fülbevalót.
A Vőfélypodcast egy korábbi adásában Kiss Gábor Gibbóval beszélgettünk. Gibbót régóta ismerem, egy időben kollégák is voltunk egy szerkesztőségben, tehát munkakapcsolatunk sokrétű. A színvonalat ismertem, a kémia pedig működött közöttünk, így a mi lagzinkat is ő fotózta. Elfogultságomat tehát nem is próbálom leplezni. Viszont az adást ne ezért hallgassátok meg, hanem azért, mert fontos szempontokat kaphattok ahhoz, hogy válasszatok magatoknak lagzis fotóst.
Köszönöm, hogy velünk voltál, és jó átvágyat kívánok a vasárnapi ebédhez.
Szólj hozzá(m)!