Prológus
Az apósom igazi handy man, mindent meg tud szerelni, amit a ház körül szükséges, legyen az elromlott kerti medence-keringetőszivattyú, vagy éppen gépkocsi-fűtésrendszer. A monterkája kantárján mindig ott látni egy Ploberger multiszerszámot, hogy ha lát valahol valami hibát, azonnal el tudja hárítani. Szerintem még az esküvőnkben is a nadrágszíján volt, csak a zakó eltakarta.
Ez továbbra sem egy családi, hanem egy szakmai blog, a fenti történetet mintegy evokációként írtam ahhoz a problémához, hogy elmehet-e egy vőfély egy lakodalomba pálca nélkül?
Targoncával a Júlia-erkélyre. Van még kérdés? Köszönöm, lehet leülni. (mobiltelefonnal készített, gyenge minőségű felvétel)
Amikor tavaly nyáron kiderült, hogy a feleségem egyik barátnőjének megkérték a kezét, diszkréten jelezte neki, ha szeretnének bennünket is a vendégek között tudni, akkor időben közöljék az esküvő dátumát, mert a jövő évi naptáram igencsak telik. Egy kedves ifjú párral már tárgyaltam az augusztus 3-ról, de szerencsére Srejner kollégának még szabad volt ez a dátum, így hozzá irányítottam őket, Attila ment Pestre, én meg maradtam Félben, ahogy a színházakban írják: m. v.
Aztán a lakodalom előtt egy kis idővel kiderült, hogy a násznép negyedét kitevő cseh vendégekhez nincs, aki szóljon. S bár a XIX. század hangversenytermeiben kifüggesztett: Mitsingen verboten! felirat a lagzikra is igaz, azaz amióta nincsenek – illetve már csak verbálisan vannak – nagy- és kisvőfélyek – azaz, aki nagyvőfélynek mondja magát, annak sincs kisvőfélye, kisvőfélyei –, azaz, ahol vőfély van, ott más ne ugasson, mégis felajánlottam, hogy besegítek. Így legalább nem kell (csak) vendégként ülnöm. Hogy ez milyen, arról itt írtam korábban.
A háznál kezdtünk, ahol az eddig valaha látott legeredetibb lánykérésnek lehetett szemtanúja a 90 vendég. A vőlegény a Júlia-erkélyre egy villás targoncával dolgozta fel magát, aminek egyébként családi szociokulturális beágyazódottsága volt. 12 éve vagyok a pályán, ilyent még nem láttam.
A többi klasszika. A vőfély kedves felsőszemerédi kollégám, Víglas Flóri volt, v českém znení Láďo Kocour.
A videós két barát volt, amatőrök, a fotósoknak is ez volt az első családon kívüli lagzija. Remélem, majd okés lesz minden audiovizuális dolog. Szerencsére a kreatív fotózást Kiss Gábor Gibbó (felszabadult neki a szeptember 21., ha még nincs fotósod...) még pénteken megvalósította, nagy öröm lehetett 37 fokban, de az biztosan jó lesz.
Botnokok egymás közt, háttérben Danter Attila, a Simmons együttes frontembere
Fotó: AésB
A zenét a szenci Simmons együttes szolgáltatta. Kicsit lelkiismeret-furdalásom van miattuk, ugyanis pár éve én házasítottam a zenekar énekesnőjét, aki azóta 1,5x-ös boldog családanya, ezért abbahagyta az éneklést, és kiszállt az éjszakai életből. Így most énekesnőt keresnek. Hétvégére a nagyfödémesi Piknik együttesből outsourcingoltak, de hát nem mehet ez így örökké. Most mondanám, hogy jótorkú menyecskék hívják Danter Attila zenekarvezetőt, de hát Jerry Gerard ama bizonyos filmje után ilyent már nem lehet leírni…
Az éjszaka tagadhatatlan pedagógiai sikere, hogy a cseh vendégekkel sikerült elsajátíttatnunk az Éljen az ifjú pár! kulcsmondatot, és egész jól ment nekik.
Azért úgy, hogy háttérmunkázni-egyeztetni nem kellett, csak néha szövegelni valamit, egész lezser volt a dolog, és azért egy-két feles is lecsúszott a barátokkal, mert ha az ember csak negyedrészt vőfély, amúgy vendég, akkor az Igyon-e a vőfély a lakodalomban? című posztban foglaltak rá nem vonatkoznak, nem igaz?
1. Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a vőfély.sk oldalra, kövess a Twitteren, pinelj a Pinteresten, van Instagramunk is, egyelőre tartalom nélkül, és hamarosan a FB-on is szerethetsz.
2. Most egy ideig nem lehet kommentelni, a vőfély szabadságon van, a posztot az időzítő publikálja.
Follow László's board Handmade wedding guest books on Pinterest.
Szólj hozzá(m)!