Vége a nagyböjtnek, alacsonyan szállnak a lagzik. Április második szombatjával megkezdődött a főszezon. Az évad harmadik, és a főszezon első lagzija Tejfaluban, az Aranykakas vendéglőben ért.
Már tematizálódott már ezen a blogon, hogy minél régebb óta van az ember ebben a szakmában, annál szívesebben dolgozik olyanokkal akiket ismer, olyan helyen, amit ismer. Ehhez képest én most egy teljesen új helyen, teljesen új fotviddel, és zenekarral kezdtem.
Régi szép és már kikopó szokás szerint otthon búcsúztattuk a vőlegényt, itt találkoztam Igor és Igor Pojzllal, akik apa és fia, az apa videózott, a fia fotózott, Szencről jöttek. Innen közösen mentünk az ifjú pár lakására, ahol kikértük és elbúcsúztattuk a menyasszonyt.
A templomnál Kaizer Jenő kollégával váltottuk egymás, aki, ha jól értettem, egy bősi-cseh lagzit gardírozott, csak úgy lobogott a piros frakkja. Bennünket pedig Srejner kolléga váltott, akivel váltottam pár szót, amíg az enyéim fényképezkedtek, Kálmán Rolival viszont már csak kezet tudtam fogni, mert előre kellett törnöm, hogy a násznép előtt érjek az Aranykakasba.
Az Aranykakas hátsó része egy jó értelemben vett tipikus falusi kocsma, mi a különteremben voltunk, ami nem tudom, üzemel-e hét közben, vagy csak lagzikra hörrentik be. Innen nyílik a konyha, a helyiség oldalában. Itt nyílt alkalmam találkozni a hely tulajával, Rózsikával, és férjével, Tiborral. Az utóbbi főzött, Rózsika meg igazította a dolgokat.
A násznép a teremben ült, mi viszont a söntésben kaptunk helyet, amelyet egy fa lengőajtó választott el a teremtől. Már sokszor írtunk róla, hogy ez nem egy előnyös megoldás, mert egyrészt nincs kapcsolatunk a násznéppel, másrészt le is maradhatunk dolgokról. A nagyteremben nem fértünk volna sehova, valahol meg ülnünk kell, csak hát nem ideális.
A zenét az érsekújvári Dynamic duo, Deni és Árpi szolgáltatta. Innen vannak, a „szomszéd faluból”, és Tejfaluban kell találkoznunk. A csapat repertoárja változatos volt, Dzsoli éppúgy szerepelt rajta, mint örökzöldek, lakodalmasodot rockszámok… És ők is szeretik a Bereket, ami jó ízlésre vall. Én most nem fotóztam, ők igen. Képeiket itt érheted el.
Esténket egy menyasszonylopás is színesítette, így alkalmam nyílt működés közben látni a Piton bárt. A lakodalomban jelen volt a helyi, területi bajnokságban játszó csapat is. Gazdag Jóska biztos míves jegyzetet faragott volna a hallottakból.
Mit is mondhatnánk egy Aranykakas-beli hajnalon? Kukurikú!!!!!!!!!
Szólj hozzá(m)!