Van, hogy a forradalmak és válságok egész iparágakat tüntetnek el, vagy változtatnak meg. A szövőgép feltalálása óta sokkal kevesebb takácsra van szükség. Patkolókovácsból jó, ha megyénként akad egy, pedig azelőtt minden faluban volt. A borbély már csak a szakállad vonalát igazítja a nyeles borotvával, nem olyan régen még standard volt, hogy eret vágott vele. Napjainkban pedig annak lehetünk szemtanúi, hogyan vágja szájon a koronavírus a teljes esküvőipart. Ugye, Mike Tysontól – ő nem esküvői szolgáltató – tudjuk, hogy mindenkinek van egy terve, amíg szájon nem vágják.
(a kép forrása: essentiallysports.com)
Ha azt mondjuk, esküvői szolgáltatók, a nem a lagzis szférában dolgozó emberek általában a "front office"-os négyes tagjait szokták felsorolni: vőfély, fotós, videós, zenész, akik nagyon is láthatóan és tapinthatóan vannak jelen az esküvő/lakodalom során. A lakodalom sikerén azonban közel két tucatnyi szolgáltató dolgozik.
Ha megfogan a gondolat, az embereket meg kell hívni, szükséged lesz meghívóra: tervező+kivitelező, ha handmade; grafikus+nyomdász, akit te lehet, hogy nem is látsz, de attól még nagyon is létezik.
Fog kelleni gyűrű: ötvös, ékszerész (fafaragó, ma már mindenből készülnek gyűrűk...)
Valamit fel kell venni: menyasszonyiruha-tervező, -kölcsönző, -szalon, ahol tanácsadók, eladók, varrónők dolgoznak. Persze, a vőlegény se mehet meztelenül, csak nála ez nem olyan bonyolult.
Valahova vinni kell a násznépet: van egy ingatlan, amit birtokol egy magánszemély vagy a cég, akinek családtagjai vagy alkalmazottai vannak.
Nem mehetsz az üres falak közé: dekorra a Vatikáni Központi Bank minden pénzét IS el lehet költeni.
Gyalog csak akkor mehetsz, ha a templom sétatávolságban van: kell egy lovas kocsi vagy egy limó.
Akkor te ma nagy kanállal eszű! – mondják a Csallóközben a lakodalomba készülőknek. Kell valaki, aki megfőzi, és aki felszolgálja a kaját, ha nem a helyszínen készül, ide is kell egy sofőr.
Nem gyakran, de láttam már sommeliert és bármixert is lagziban; de a legalapabb piákat is érdemes nagykerből beszerezni, ahol hétfőn visszaválthatod a maradékot.
A menyasszonyi torta felszeletelése a lakodalom első részének egyik fénypontja: cukrász.
A vőlegény elég, ha megborotválkozik, a menyasszonynak viszont mindenképp el kell menni fodrászhoz, manikűröshöz, kozmetikushoz, sminkeshez (férfitársaim, e kettő nem ugyanaz!), pilláshoz, gyakorlatilag minden látható testrészének karbantartására külön szakember szolgáltatása vehető igénybe.
Ugyanezen szolgáltatók egy részéhez vagy egészéhez minden résztvevő hölgynek is el kell menni.
Ha nem megy a tánc, érdemes tánctanár segítségét igénybe venni, ha azt akarod, hogy legyen tánc.
Bár v betűs, a virágkötőt ki ne hagyjuk: a menyasszonyi csokortól a gratulálócsokorig terjedő spektrumon virágozzék minden virág.
Ha az állami/egyházi szférán túl gondoltad el a szertartást, kell egy szertartásvezető, hát hogyne kellene. Az állami/egyházi szertartásnak is vannak az anyakönyvvezetőn és papon túli fontos szereplői, mint pl. a kántor, ministráns, az Ave Mariát éneklő külön néni, vagy a romantikusnak gondolt verset szavaló kislány a városházán.
Ha szíved választottja nem beszéli annak az államnak a nyelvét, ahol a szertartás történik, kell egy tolmács, akinek szintén el kell látnia kézjegyével az anyakönyvet.
Lehet esküvői weboldalad, biztosíthatsz élő közvetítést a világ másik felén élő rokonoknak, ezt is kezelni kell valakinek.
Ha nem akarsz te foglalkozni a fent leírtakkal, felkérhetsz egy esküvőszervezőt, aki ezt megteszi helyetted. (Jótanács: a helyszínen viszont ne mondja a vőfélynek, hogy László, kérlek, mondd be azt, hogy..., mert László nagyon jól tudja, mit kell neki bemondani és mikor.)
Az elsőként említett vőfély, zenész/DJ (szintén zenész), fotós, videós tehát csak a fentiekkel egyetemben értelmezhető, ha az esküvői szolgáltatókról beszélünk. (A sor még opcionálisan folytatható a kevéssé frekventált szolgáltatókkal: biztonsági őr, vonósnégyes, fúvószenekar, galambász, személyi edző stb.)
Te vagy a vőfély? Nem, én a ceremóniamester vagyok!
Azért a részletes felsorolás, hogy lásd, kikhez kerül a pénzed. Mindezekből már megértheted, miért drága a lagzi, anélkül, hogy elolvasnád a Hogyan csináljunk olcsó lagzit? című sorozatunkat.
Láthatod, a lakodalom, és annak peremvidéke nagyon sok családot tart el. Az esküvői szférában ténykedők jellemzően családi vállalkozások, kisvállalkozók, vagy a szürkezónában fusizók, akik a bevezetőben említett tysoni intenciók mentén pénzügyi tervezést folytattak, és szájon lettek vágva. (Igen, sok más szakma is, de ez most nem tárgya ennek a bejegyzésnek.)
Abban, hogy tavasszal hatalmi szóval egyszerűen törölték az esküvői főszezont, és e sorok írása idején már ötödik napja újfent nem lehet lagzikat tartani Szlovákiában, nem feltétlenül a pillanatnyi bevételkiesés a legrosszabb, hanem a bizonyosság megingása. Tudjuk, hogy Robika, a nagyobbik felsőzsolcai unoka is autószerelő lesz, mert autók mindig is voltak, mindig is vannak, és mindig is lesznek. Azt, hogy esküvők vannak, többé-kevésbe mindenki természetesnek vette. Hisz tájainkon – az Osztrák-Magyar Monarchiáról, és annak utódállamairól beszélünk – esküvők még a világháború idején is voltak. Az azóta eltelt időszakban talán csak az 1965-ös nagy árvíz parancsolt megálljt a házasodási kedvnek, azzal, hogy a Duna mellett elvitte a községházák és kultúrházak egy részét; illetve, ha jól tudom, Csehszlovákia 1968-as baráti megszállása idején szüneteltek az esküvők egy rövid időre (de ezt az információt még pontosan vissza kell ellenőrizni). Az, hogy tényleg nincsenek esküvők, újszerűen sajgó kulturális tapasztalat. A tysoni szájonvágás után még nem tért magához a szakma, pislog, mint hal a szatyorban, és várja, hogy mi lesz.
A lagzik nem a házasodási szokások radikális megváltozása okán, hanem központi akaratból maradnak el, ezzel semmit se tudunk kezdeni. Vannak tevékenységi körök, amelyek máshol, a lagzikon kívüli világban is tudják értékesíteni a szolgáltatásaikat, de például egy menyasszonyiruha-kölcsönző, vagy éppen egy vőfély, az nem. Akiknek ez a fő tevékenységi körük, azokra most szűk – reméljük, hogy csak – hónapok, és nem esztendők várnak.
Olvasd el ezt is: Mit tett a koronavírus a házasságra készülőkkel?
Szólj hozzá(m)!