Idén házasodnál? Hát, nem tudom, nem tudom... És az a baj, hogy a nálam okosabbak sem tudják. Tavaly a koronavírus elvitte a lagzis szezon elejét, a közepéből meghagyott valamit, a vége kicsit kurtafarkú lett, rengeteg sírva röhögős, szigszalagos, kreatív megoldással. Azóta üresek a lagzis sátrak. Az nagyon bátor ember, aki meg merné mondani, hogy milyen lesz a 2021-es esküvői szezon, egyelőre annyit mondhatunk, mint tavaly: a koronavírus elvitte a lagzis szezon elejét.
Hogy a közepével és a végével mi lesz, azt egyelőre nem tudni, lehet, hogy az eleje a vége is... Magyarország kilométerekkel Szlovákia előtt jár az oltási kampányban, mégis a legutóbbi Magyar Közlönyben az olvasható, hogy "A zenés, táncos rendezvény e rendelet alkalmazásában nem minősül kulturális eseménynek, így zenés, táncos rendezvényt tilos szervezni, tartani."
Ez egyértelmű. A kormányrendelet azon része, ami leírja, hogy mi egyebet lehet tenni, védettekre (=beoltottakra), és nem védettekre (védtelenekre? védetlenekre?) osztja az embereket. Az is kérdéses lehet, hogy ha valaki nem akarja beoltatni magát, akkor az nem lehet vőlegény, vagy akár csak vőfély, mert a lagziba csak védettek mehetnek?
Szlovákia pedig a maga botladozó, újrastrukturált kormányával battyog valahol Magyarország mögött. Itt még arról témázgatnak, hogy nyolc helyett kilenckor kezdődjön a kijárási tilalom, szal' itt belátható időn belül lagzi nem lesz.
Pályaelhagyó újságíróként mondom, szomorú, hogyan csinált a világjárvány tragédiájából kattintásvadász halálpornót a sajtó. Lelkük rajta. Kétségtelen, voltak tragédiák, ahol már biztosan nem lesz esküvő, mert meghalt a menyasszony vagy a vőlegény. Vagy valamelyik örömszülő. Ez esetben a gyászidőt megvárni ildomos. Azt már nem merem leírni, hogy a gyászévet, mert azt már kevés helyen tartják. Ezek szörnyű dolgok, amiből nehéz épen kikerülni. Megoldásunk nekünk sincs. Nézzük a könnyebb eseteket.
1. 2020 tavaszára volt tervezve az esküvő, de a folyamatos összezártságban rájöttetek, hogy nem vagytok egymásnak valók, és már nem vagytok egy pár. Hidd el, jobban jártatok, rengeteg költséget megspóroltatok, és itt nemcsak az esküvőre, hanem az ügyvédre is gondolok, ami gyakran drágább.
2. 2020-ra volt tervezve az esküvőtök, de a folyamatos összezártságban gyermekkel áldott meg benneteket az Úr. A 20-21-es foglalások közül csak nekem hármat mondtak le erre hivatkozva, de az így jártaknak én mindig őszinte szívvel gratulálni szoktam, az emberrel kevés jobb dolog történhet ennél. Itt a későbbiekben még lehet lehet esküvő, a gyerek meg viheti a gyűrűket. Az elmúlt 19 évben volt már esküvőm csecsemőkorú, ovis, iskolás és felnőtt gyermekkel rendelkező szülőkkel egyaránt.
3. 2020 tavaszára, őszére, 2021 tavaszára volt tervezve az esküvőd, és az aktuális járványügyi intézkedések betartásával megtartottad. Lagzi nem volt, ebéd a nappaliban, vagy ismerős vendéglősnél stikában, de fotózni csak úgy lehet, hogy a hely ne legyen felismerhető. Ez is egy opció, ha nem akarsz várni, jön a gyerek, kölcsönt kell intézni a közös ingatlanhoz, utálod a bizonytalanságot, eleve nem akartál lagzit, nem az első házasságod, és még számtalan indok sorakozhat fel ide.
4. 2020 tavaszára, őszére, 2021 tavaszára volt tervezve az esküvőd, első időpontra, vagy opcionálisan elhalasztottad a fentebb leírt mederben. Mivel nem szereted az átszervezésekkel keletkező felesleges munkát, és a bizonytalanságot, úgy döntöttetek, nem tartotok esküvőt sem most, sem a későbbiekben.
5. 2020 tavaszára volt tervezve az esküvőd, áttetted 2020 őszére, ott is ugrott, áttetted 2021 tavaszára, majd 2021 őszére, és foglaltál egy 2022-es biztonsági időpontot is. Hát, hajrá!
Nyilván reprezentatív mintáról nem beszélhetünk, az öt típust saját tapasztalataim alapján, és a kollégákkal beszélgetve – ha nincsenek akciók, legalább dumáljunk – profiloztam meg. Te melyik vagy?
Illetve, ha kiegészítenéd, tedd meg kommentben itt, vagy a bejegyzés Facebook-posztja alatt.
Az esküvői szolgáltatók szempontjából tulajdonképpen az első négy pontban leírt ügyféltípus mindegy is, az ötödik némi jövőbeni reményt hordoz magában. Ha először jársz itt, olvasd el a
Mit tett a koronavírus a házasságra készülőkkel?,
és a
Mit tett a koronavírus az esküvői szolgáltatókkal?
című posztokat is. (Nyugodtan kattints, új ablakban nyílik meg, és nem navigál el erről a posztról, olvashatsz tovább.)
Ha már elolvastad, törzsolvasó vagy, esetleg magad is érintett vagy, akármelyik oldalon, akkor tudod, hogy a sikeres lakodalomhoz hozzávetőleg kéttucatnyi szakdolgozó együttműködése szükségeltetik, akik vagy a terepen vannak jelen, vagy az előkészület valamelyik fázisában. A korábbi posztokban leírtam, hogy kik ők, nem akarom magam ismételni, olvasd el ott. Nekik nehéz egy évük volt, és még nem tudjuk, hol a vége. (Kérlek, ne kommenteld ide, hogy a nyugdíjasotthoni ápolóknak, a virágkertészeknek, a gyermekruha-árusoknak, a sírásók feleségeinek, vagy éppen luxusprostituáltaknak is, mert én ezt tudom, csak ez most nem tárgya ennek a bejegyzésnek, csak a lagzis szféra.)
Boldogok azok, akik a kaptafánál tudtak maradni. Például a fotósok. Mert hiába volt csak hatfős az esküvő, azért valami fotó kell, meg a kreatív fotózásra nyíltak valamiféle lehetőségek. Persze, volumenében messze nem annyi, mint egy rendes évben, de valami volt. Ez mindenre igaz, amit az alábbiaknak leírok, úgyhogy ott már nem fogom feltüntetni, de oda értendő. Karácsonyi, Valentin-napi, jegyes-, baba-, termék- és még nemtudommi fotózásokra továbbra is volt lehetőség. Többen elkezdtek ingatlanokat fotózni, ami szintén nagyon fontos, ha jól akarsz eladni.
Sok, eddig offline vállalkozás próbálkozott az online térben. Ehhez is kellettek fotók, illetve videók, így a videósoknak, cinematográfusoknak is nyílt egy vékony mezsgye, ahol valami sarjúvetést produkálhattak. Bár az amerikai, és az őket másoló magyar biznisz coachok és levegőárusok azt mondják, az első vidijeidet vedd fel telóval, és ebben van is valami, meg a nagyok is csinálják így alkalmanként, de azért, ha jól akarsz kinézni, csak jobb egy rendes videós.
Aki hétvégén lagzis szakács, az általában hétközben is szakács. Vannak Mariska nénik, akik 20-30 éve főznek le lagzikat katlanban, vérprofi módon, és hét további öt napján nem szakácsok, de ebből van kevesebb. Nyilván ők is maradhattak a kaptafánál, feltéve, ha olyan helyen dolgoztak, ahol volt kiszállítás.
A virágboltosoknak zárva kellett tartaniuk, ugrott a tanítók napja, anyák napja, az iskolaév vége, a ballagások, érettségik, keresztelők, az augusztus 20-ai, október 6-ai, és 23-ai, március 15-ei megemlékezések, a nagy számosságú női névnapok. Amiből a szakmájukban profitjuk lehetett, az egyedül a temetés.
A grafikai termékeket – meghívó, értesítő, étlap stb. – tervezők és gyártók is csak egy szegmenssel lettek szegényebbek.
Az exkluzív autókkal ifjúpár-vagy vendégfuvarozást végzők általában hétközben is valami hasonlót csinálnak, így itt csak a hobbisták koppantak, akik nagyfater autójával olykor-olykor bevállalnak egy lagzit. A hintósok rosszabbul jártak, mert az autót beteszed a garázsba, a lovat viszont akkor is etetni kell, ha nem termel hasznot.
Az ékszerészek sem csak jegygyűrűket forgalmaznak, de hát ez egy elég komoly szegmens, és drága is. Ráadásul alkalmanként ékszereket a vendégek is vásárolnak, így ők komoly bevételtől estek el. Az ékszer luxus, és válsághelyzetben az ember a luxuskiadásokat vágja vissza elsőként.
Menyasszonyi torta ha kellett is, kisebb, nem 150 személyes, és a cukrászdák is zárva voltak, így a cukrászok is csak a kiszállításra gyúrhattak.
Az összes többi szolgáltató csak más területen tudott érvényesülni. Dekor, az ugye nem kellett konkrétan sehova. Menyasszonyiruha-szalonok és kölcsönzők, és az oda bedolgozó szabók és varrónők. Lagzis helyszínek, a partysátraktól a szállodákig. Bármilyen italkezelők, bármixerek, sommelier-k, borosgazdák, sörcsapolók. Ez utóbbi már határterület a felszolgálóval, ami, ha nincs hol, kinek és mit felszolgálni, akkor értelmezhetetlen.
A fodrász/borbély, és az egész kozmetikai szakma egy férfi által felsorolhatatlan szegmensei.
A rendezvényszervezők, szertartásvezetők.
A DJ-k és zenészek sem tudtak hol kibontakozni, tudod, zenés-táncos rendezvények... A Csavargók Tánczenekar például a kivárásra játszik.
És a végére hagytam a szegény vőfélyeket és ceremóniamestereket. Nem mehettek el műsorvezetőnek és határterületeinek, mert műsorok és határterületeik se voltak.
Itt tartunk most. Olyan ez a poszt, mint amikor a tengeralattjáró a felszín alá úszik, kitolja a periszkópját, látja, hogy sok az ellenséges hajó, így visszasüllyed a mélybe. Körülnéztünk, látjuk, hogy szar a helyzet, és egyelőre nem valószínű, hogy bármi is változna. A kormányokon talán van valamiféle nyomáskényszer, hogy nyárra lazítsanak, és az idegenforgalmat valamennyire startolják be, különben még jobban elhasal a gazdaság, így, kizárólag a tavalyi példából kiindulva azt gondolnám, hogy nyáron talán várható valamiféle lazítás, amibe az esküvők is beleférhetnek. De ne szaladjunk ennyire előre, várjuk meg, hogy a terasznyitások, és a legutóbb bejelentett lazítások következtében nőni fognak-e az esetszámok, és ez mire sarkallja majd a döntéshozókat.
(A nyitókép forrása: shutterstock.com)
Szólj hozzá(m)!